Minden Playmate-választáson zsűritag. Munkáját dicsérik modelljeink igéző idomai. Dr. Krasznai Zsolt nélkül nem is nagyon lenne Playboy. Vagy legalábbis nem lenne olyan, amilyen.
PLAYBOY: Sokan jönnek Önhöz különböző születésnapok alkalmából?
DR. KRASZNAI ZSOLT: Sokan, és karácsony környékén is. Előfordul, hogy rá kell írnom egy ajándékkártyára: „Születésnapod alkalmából mellplasztika Dr. Krasznai Zsolttól.” Belátom, kicsit fura lehet ez – ámde legalább értékes ajándék, aminek örül az ajándékozott.
PLAYBOY: Melyik születésnap az igazán kritikus a nőknél, és melyik a férfiaknál?
K. ZS.: Nőknél 35-38 körül érkezik el, amikor érzem, hogy kitör a riadalom. Hogy kéne valamit csinálni – nemcsak a mellel, de az arccal is. A férfiaknál pedig az ötven a választóvíz.
PLAYBOY: A férfiak mivel fordulnak Önhöz?
K. ZS.: Elsősorban arc- és ránckezeléssel. Ha túl későn jön valaki, akkor már nincs mód kezelésre: jöhet a műtét. De nagyon meg kell gondolni, mert a férfiaknál már egy pici húzás is nőies, vagy művi arcvonásokat teremt.
PLAYBOY: A Playboy éppen 15 éves. Mennyire követi a magazint?
K. ZS.: Nagyon szeretem, és régóta követem. 10 éves koromban láttam az első külföldi Playboyt – apámék nem is tudtak róla. Ma már szakmai szempontból is forgatom, de kedvelem a Playboy egyéb rovatait is, az autós vagy az elektronikus újdonságokról szóló cikkeket. Sőt: ezekkel kezdem az olvasást.
PLAYBOY: Aki a Playboy címlapján szerepel, többnyire magán viseli a keze nyomát. Milyen érzés viszontlátni?
K. ZS.: Klassz! Nánási Palinak is mindig mondom, hogy én sosem vakuzom, ha fotózom, mert éles árnyékokat csinál. De az egészen más, amikor egy profi fotós képén viszontlátom, hogy mennyire jól sikerült egy adott műtét.
PLAYBOY: Milyen a jó Playboy?
K. ZS.: Nem kedvelem, ha túl erotikus. Nekem az ideális Playboy: üde környezetben egy meztelen nő. De azt sem bánom, ha valami rejtve marad. Mindig az izgató, ami nem látszik.
PLAYBOY: Régebben nagyon ment a nagy mell és a hatalmas, feltöltött száj. Ma már más a trend.
K. ZS.: És remélem, hogy így is marad. Amikor elkezdtek kialakulni a klinikák, a vállalkozók feleségei szerették megmutatni, hogy van pénzük plasztikára. Hogy lehetett erre felhívni a figyelmet? Minél nagyobb mellel és szájjal. De már itthon sem divat a nagy mell, és én sem vállalok ilyet indokolatlanul.
PLAYBOY: De ez a siker rögösebb útja, nem?
K. ZS.: Vállalom, hogy kifinomultabban és mértéktartó módon állok a kérdéshez. A konzultációimon a jelentkezők 30 százalékát lebeszélem a műtétről.
PLAYBOY: Mit tanult a nőkről az elmúlt 18 évben, amióta praktizál?
K. ZS.: „Ne higgy el mindent!” Velem nem találkozhat senki konzultáción orvosi kesztyűben, ezért aztán a tükrön és a barátnőn kívül én vagyok a harmadik személy, akivel őszinték lehetnek.
PLAYBOY: Mitől lesz valaki sikeres plasztikai sebész?
K. ZS.: Nem elég, ha megtanulja a szakmáját – hihetetlen ambícióra van szükség! Figyelni kell a trendeket, és meg kell tanulni az empatikus, de határozott kommunikációt. És a legfontosabb: a nők tisztelete. Azt ugyanis azonnal megérzi egy nő, hogy a melléhez tárgyként nyúlok-e, vagy partnerként kezelem az egész személyiségét.